2016. június 12., vasárnap

Babahordozás és sport - avagy tények és tévhitek a hordozásról, mozgásról

Régóta érlelődik bennem, hogy külön írok a hordozásról, a hordozás és sport kapcsolatáról. Egyértelműsítő cikk, segítség, ha még nem döntöttél, segítség, ha kétségeid vannak.

Alapvető fontosságú tudni a hordozós sportokról, hogy nem a közhiedelemben elterjedt "sportról" van szó, ahol magas intenzitású elemek, vagy az ún. "high-impact" lépések vannak.

A hordozóval történő mozgások alapfeltétele a low-impact elemekből való építkezés, a könnyed mozgás, ami nem ad nagyobb rázkódást a gyermeknek, mint egy séta. 
(Nem véletlenül van benne néhány hordozóeszköz használati útmutatójában is, hogy nem sportolásra való eszköz. Nem szabad vele futni, ugrálni, erős rázkódással, becsapódással járó mozdulatokat tenni.)

Ez dupla előny a Kangatraining-en - az anya sérült hasizma, elgyengült gátizma, sérülékeny ízületei is pont erre a könnyed mozgásra vágynak, így erősödnek meg.

A babahordozás a világ legjobb dolga. A baba érzi a testközelséget, ha megfelelően hordozunk, akkor anatómiai szempontból optimális a helyzete, látja maga körül a világot, ringatózik, és rengeteg tapintási inger éri. Többedik gyereknél meg egyenesen áldás, amikor a nagytesók kezét is fogni kell.


DE: a baba és az anya szempontjából is vannak bizonyos alapelvek, amiket be kell tartani.

1. A baba nézzen a hordozó személy felé.
2. A baba háta teljes hosszában stabilan legyen megtámasztva .
3. A térdei magasabban legyenek, mint a popsija, és támasszuk meg a combjait is.
4. Szükség szerint támasszuk meg a fejét is.

Az anya egészsége szempontjából fontos az egyenletes súlyeloszlás, és az, hogy a nehezebb babákat már háton hordozzuk (a derék és a gátizom terhelése miatt így a jobb).



Ha hordozós sportot választasz, ezekre figyelj még:

  • Az eszköz az ortopédiailag helyes babahordozás szabályainak feleljen meg,
  • ne legyen rugalmas,
  • ne legyen féloldalas.
Edzésen a csatos hordozók (Manduca, Magyarinda, Emei Baby) stabilak, jól kezelhetők, moshatók, és a baba súlyát az anyán optimálisan helyezik el, a babát pedig megfelelően támasztják, tartják.



Gyakori tévhitek, kérdések:

1. Nem jó a baba gerincének

DE IGEN! A baba gerince C alakú, nem olyan úgynevezett kettős S alakú, mint a felnőtteké! A megfelelő hordozóeszközben a babát elölről a hordozó személy, hátulról a hordozóeszköz támasztja meg úgy, hogy nincsen terhelés a gerincen. Nem ül a baba a hordozóban, hanem gondosan megtámasztott, függőleges de terheletlen testhelyzetben van. Kangatraining-en pedig mezítláb, óvatos léptekkel, kis mozdulatokkal mozgunk, így nincs "túlrázva" sem a baba.



2. Nem jó a csípőjének

DE IGEN! A babacsípő akkor fejlődik optimálisan, ha a combjai egymással 90-120 fokos szöget zárnak be, a térde fel van húzva magasabbra, mint a köldöke, és be van billentve a csípője, ami a még sekélyebb vápában mozgó combnyakat a legjobb helyre helyezi. Így a túl feszes csípőt, de a túl laza csípőt is optimálisan lehet kezelni a hordozással. (A MEGFELELŐ HORDOZÁSSAL.)

3. Amíg nem tud ülni, addig csatos hordozók kizárva

NEM IGAZ! A jó minőségű, jól tervezett, és a baba méretének is megfelelő csatos hordozókkal beállítható az optimális tartás. Kétségtelen, hogy a kendő a legszélesebb határok között állítható, de a jól választott csatos hordozók is kifogástalanul támasztják a baba hátát. Az elején kicsit több időt kell ráfordítani a beállításukra, de a "csatos" lét még a legkisebbeknél sem kizáró ok!

AMI A LEGFONTOSABB:

Mindenki a legjobb tudása szerint neveli a gyermekét. Ne ítéljünk el senkit azért, mert úgy látjuk, hogy anatómiailag nem tökéletes a hordozása. Azért is jó hordozós sportot választani, mert ott ehhez értő tanácsadók segítik az anyukákat beállítani az eszközöket, vagy akár kicserélni őket. 


Fontos például, hogy az anyuka legyen tisztában vele, hogy ha elől hordozza az 5-7 kg-nál nehezebb babáját, az jobban terheli a hátát, a gátizmát, mint ha csípőn vagy háton hordozná. (Ezért Kangatraining-en is hátra javasoljuk tenni a babát.) De ha az anyuka tudja ezt, és ő mégis elől hordoz, ne bántsuk érte! Ne ítélkezzünk! Biztos, hogy meg van erre a maga oka, amit mi talán nem látunk, ne érzünk át! Örüljünk, hogy ő is hordoz, és hogy a baba szempontjából jól hordoz! 


Tőkés Renáta

Babahordozási tanácsadó
Fitness edző, Pre- és posztnatális edző 
Okleveles Kangatrainer 
PreKanga és KangaBurn edző
Beactive Állapotos torna a személyi edzésben oktató
Kangatraining Magyarország Országos Vezető


Lektorálta: Ónodi Ágnes

Babahordozás tanácsadó,
a hordozo.hu alapítója és iskolavezetője




2016. június 5., vasárnap

Évink a Kangatrainer képzésről

"Férfiasan" megvallva: magáról a Kangatrainingről életemben először 2016 januárjában olvastam. A Facebook-on többször szembe köszönt, hogy 1-2 ismerősöm kedveli a Kangatraining Magyarország Facebook oldalát. Kezdetben nem is tulajdonítottam ennek nagy jelentőséget, ám egyik nap amikor újra találkoztam ezzel az információval, rákattintottam az oldalra, onnan pedig tovább a honlapra.


Csak annyi merült fel bennem, hogy persze ez sincs itt a városban, hogy kipróbálhassam, pedig ezt biztosan szívesen csinálnám. Persze a Facebook oldalt kedveltem, így naponta sóvároghattam a Kangatraining után. Utólag visszagondolva annyira sors-szerű volt minden. Panaszkodtam férjemnek, édesanyámnak, hogy mit találtam, milyen jó lenne Kangatrainingre járni. Ők csak annyit kérdeztek, hogy biztos nincs a városban? Én persze durcásan pedzegettem, hogy nincs, mert miért is lenne az amit én szeretnék csinálni. Aztán nem sokra rá jött a bejegyzés, hogy Kangatrainer-képzés indul hamarosan. Természetesen mindenkivel megosztottam a hírt, de semmi nem történt. Egy beszélgetés alkalmával a férjemtől kérdeztem, hogy szerinte én tudnám ezt csinálni (fő az önbizalom)? Ő mindig, mindenben támogatott, és most sem volt ez másképp. Arra buzdított, hogy kérjek információt, és a továbbiakat megbeszéljük. Így történt :) Megtettem: jelentkeztem :)

Ettől kezdve az idő ólomlábakon járt. Alig bírtam kivárni, hogy eljöjjön a képzés napja. 
Olyan érzésem volt, mint amikor kislànyként a karácsonyt vártam a hőn áhított ajándék miatt. És végül megkaptam :)
Aztán amikor belecsaptunk az anatómiába kétségek közé kerültem. Kicsinek éreztem magam. Az első nap edzése után pedig azt gondoltam, hogy én ezt nem fogom tudni csinálni. Másnap újult erővel, még nagyobb elhatározással keltem ez a "csakazértis" volt :) Éljen az anatómia és a mozgás! A kezdeti káosz bennem szűnni kezdett, és tisztult minden: mit miért tanulunk, miért éppen abban az adott sorrendben.

Azt éreztem minden egyes nap végén, hogy egy baromira jól felépített képzésen vehetek részt. A többi lányon is pont ugyanezt láttam. Minden nap volt egy holtpont, ahol az volt érezhető, hogy ennyi, ne tovább, nem kell több infó! Aztán fogtad magad, és egy nagyon inspiráló részt vezettél fel. Az egyik legemlékezetesebb számomra az volt, amikor a marketingről beszéltél. Ez megint akkora löketett adott, hogy kitartott az ötödik nap végéig. Nagyon sajnáltam, hogy ilyen hamar elrepült. Bármikor újra mennék :)

Aztán a képzés után egy héttel, amikor már javában vizsgalázban égtünk a lányokkal, a vizsgakérdések kidolgozása közben megint elfogott a "nekem ez nem fog menni" érzés. Olyan soknak tartottam a tudásanyagot, a vizsgákat, kevésnek az időt. Azt hittem lehetetlen ennyi mindent megtanulni, tudni (hiába van már mögöttem tucatnyi vizsga).

Aztán ahogy belevágtam a vizsgákba, még tisztább lett a kép: mindent többször kérsz számon, több formában :) Mosolyogtam. Tetszett. Nagyon tetszett.

Ez egy hihetetlenül jól felépített képzés, egy fantasztikusan elhivatott oktatóval. Ehhez szívből gratulálok! Én jóval többet kapok/nyerek az oklevéllel, mint egy képesítés, szakma. Megkaptam a "Kanga-életérzést", és ezt Neked is köszönhetem Reni. Hát KÖSZÖNÖM! :)

Ferenczi-Juhász Éva
Dunaújváros