2018. március 29., csütörtök

Életünk része lett a Kanga


2016 októberében született meg Szofia. Az az ősz ködös, borongós volt, de az sem segített, hogy én nem az a fajta vagyok, aki csak úgy céltalanul sétálgat. Bezárva éreztem magam. Valamint a szüléskor hiába ment le 13 kiló, 2 hónap alatt vissza is jött, vizesedtem újra. Nem éreztem jól magam a bőrömben. 

Aztán decemberben a Facebookon szembejött velem a veszprémi kezdő kurzus hirdetése. Sokat vacilláltam, hiszen Szofia nagyon bukós baba volt, nem tudtam, működhet-e. Írtam Reninek ímélt, hogy ebben a helyzetben megpróbálhatjuk-e. Ő azt javasolta, nézzük meg, aztán kiderül. Nagyon kellett volna a testemnek a mozgás, a lelkemnek meg a társaság. Szülés utáni depresszió kezdeti jelei már megjelentek, mert sose voltam otthonülő típus. Láttam egy lehetőséget a dologban, hogy kiszakadjak itthonról. 

Akkor, januárban, a kislányom volt a legkisebb, ma már a
legnagyobbak között van. Sok mindent kaptunk. Közben az orvosi vizsgálatok kiderítették, hogy kezdeti inzulinrezisztenciát „nyertem” a pajzsmirigy-alulműködésem mellé. Változtattam az alapanyagokon a főzésnél, hetente háromszor jártam Renihez (vegyesen hordozós kangára, rtm-re, majd anyatornára). Már 16 kiló mínusznál tartok. Egyedül szerintem ehhez gyenge lettem volna. Kellett olyan segítség, aki ért hozzá. 

Szofia oda van a többi gyerkőcért és Reniért is, ha valamiért nem jutunk el, látom rajta, hogy hiányzik a dolog neki. Neki is jót tesz a közösség. Nekem is kell, hogy emberek között legyek, egészséges maradjak. Valamint a hordozás is életünk része lett. Sok mindent kaptunk Renitől, a többi anyukától és babától. A legfontosabb, hogy nem kellett itthon hagynom a gyerekemet ahhoz, hogy mozogjak, társaságra leljek, hanem ő is boldog ettől. 


Dóri, Veszprém


2018. március 18., vasárnap

Ez is „Kanga-varázs”

Kineth Erzsébet /Böbi/ vagyok, okleves kangatréner és babahordozási tanácsadó. 2014. júliusában született meg a legkisebb fiam, akinek a születése után nagyon nem voltam megelégedve azzal amit a tükörben láttam. Internetes keresgélés során találtam rá a Kangatrainingre, azonban az én lakóhelyemen nem volt, sőt akkoriban még 20-40 km-es körzetben sem. Így úgy döntöttem elvégzem a trénerképzést, amit 2016. júniusában elvégeztem és októberben megtartottam az első ingyenes nyílt órámat.

A sport soha nem volt az életem része, mert nem küzdöttem súlyfelesleggel. Bár így visszagondolva nem csak azért kell a sport, a mozgás az ember életében, ha súlyfelesleggel küzd. Kell a léleknek, a testnek és az önbizalomnak is.

A Kangatraining megváltoztatta az életemet, a sporthoz való hozzáállásomat. Általa átalakult a testem, a lelkem, feltölt energiával. Jelenleg hordozós kangát tartok, azonban nagy vágyam a KangaBurn, ami egy 800 kalória égető HIIT edzés! Nagyon jó példák vannak ellőttem a Kanga-csapatban, akik arra inspiráltak, hogy elkezdjem a futást!

Az idén januárban elhatároztam magam, azonban ledöntött az infulenza. Amint erőre kaptam elkezdtem futni, február 11-én egy kisebb körrel kezdtem ami nem volt több kb.1 km-nél, lassú tempóba, ami átmenet volt a futás és a gyaloglás között. Futás előtt a bemelegítést és a végén a nyújtást soha nem hagyom ki. Miután lefutottam az előbb említett első körömet, azt éreztem a testem hálás a mozgásért, a zsigereimben, az izmaimban éreztem, hogy a testem hálás a mozgásért. Az első lemért köröm 2018. február 13-án 1350 m 11 perc 03 másodperc, ma már közel 3 km-t futok és a tempóm 7 perc 50 másodperc. Két hét után a családom is észrevette a változást, amit én is a ruháimon, lement 4 kg. Jelenleg 3 nap futást követően tartok egy nap szünetet, azonban azt érzem olyankor, hogy nagyon hiányzik a futás, a mozgás, így azokon a napokon helyettesítem a futást pár kör plankolással és/vagy ugrókötelezéssel. Mindenképpen figyelek a fokozatosságra, mert úgy gondolom, ha megerőltetem magam azzal nem lesz meg a sikerélmény, épp ellenkezőleg. Fokozatosan igyekszem az étkezési szokásaimon is változtatni.

Nagyon büszke vagyok arra, hogy vannak az ismerettségi körömben, olyanok akiket én inspiráltam és elkezdtek futni. Nagyon jól esik, hogy azok a személyek akik engem inspiráltak ma hozzászólásban írják: „Hajrá Böbi!” vagy éppen lájkolják a kitett teljesítményemet.


Köszönöm Nektek Tőkés Renáta, Gunther-Nyitrai Kriszta! Köszönöm a Kanga-csapat összes tagjának!


Ez is „Kanga-varázs”! „Fitt Anyuka, Boldog Baba!”


A kis futás is jobb, mint a nem futás!


2018. március 2., péntek

"Ez egy anya-fia közös programunk"


Anita vagyok. Én nagyon szeretek Kangára járni a kisfiammal. Nekünk ez egy anya-fia közös programunk,és imádjuk. Szuper jó,hogy közösségben vagyunk a fiam is és én is. Jól érezzük magunkat,és élvezzük a közös mozgás örömét. A kis fiam nagyokat kacag,és játszik ameddig anya tornázik. Mindenkinek ajánlom,aki a szülés után szeretne regenerálódni,és egy vidám csapattal tornázni.

Anita és Csongor baba Kapuvárról


2018. február 2., péntek

Kanga= Fitt Anyuka, Boldog Baba

Kismamaként ismerkedtem meg ezzel a mozgásformával, ami már akkor nagyon elnyerte a tetszésemet, azonban várandósságom alatt nem tudtam végig járni sajnos. Későn is kezdtük el, illetve egészségügyi okok miatt. Azonban én akkor már elhatároztam, hogy megszületik a kisfiam (Botond), akkor mi biztosan fogunk járni és ez így is történt.
Nagyon szeretünk ott lenni több okból is nagyon jó a hangulat, az edzőnk segítőkész (Kriszta), illetve minden egyes óra után jól érzem / érezzük magunkat, még akkor is ha az éjszakánk nem is volt egyszerű! 
Mi csak ajánlani tudjuk mindenkinek aki egy kis kikapcsolódásra, vidámságra, mozgásra vágyik Úgy, hogy a kisbabája vele van!
És most már értem, hogy mit is jelent ez a mondat: 
Kanga= Fitt Anyuka, Boldog Baba


 

2018. január 1., hétfő

Szeretem, hogy tudok úgy erősödni, hogy közben jól is érzem magam

Kiss Orsolya vagyok, és 7 hónapos kislányommal Viktóriával mi is lelkesen erősítjük a szolnoki Kangások táborát, Csilla vezetésével.

A lehetőségre az interneten találtam miközben valamilyen mozgásforma után kutattam amit a lányommal együtt végezhetek. A lehetőség, hogy hordozóban lehet velem különösen tetszett, főleg, hogy minden felszerelés biztosítva van, még a puha pléd is a babák alá.
Azt tudni kell róla, hogy nem vagyok egy sport lédi, a lusta dög kategóriába tartozom, de éreztem, hogy valamit muszáj elkezdeni.
Csak a mozgás szeretete miatt nem sportolnék, de itt ez élvezetes, és mégis hatékony. Szeretem, hogy tudok úgy erősödni, hogy közben jól is érzem magam. Viki pedig imádja. A talajgyakorlatoknál elemében van, a hordozóban pedig jót alszik.
Szuper jó kis csapat a szolnoki, és Csilla pedig jó oktató, mindenkinek szívből ajánlom.

Üdvözlettel: Kiss Orsolya

2017. december 20., szerda

Bármilyen keveset is aludjak, bármilyen kemény is legyen a torna ... mindig feltöltődve, jó kedvűen megyünk haza,

A mi történetünk…

A szakközépiskolai évnyitó után, az első osztályfőnöki órán, megkérdeztem egy lányt, hogy leülhetek-e mellé? Igen, hangzott a válasz. Rajtunk kívül látszólag mindenki ismert valakit, csak mi ültünk csöndben egymás mellett. Megkérdeztem, hogy hívják? „Reni”, válaszolta. Minekután elfelejtettem a nevét, másnap ismét megkérdeztem.. Hamarosan jó barátnők lettünk, a legjobbak. Mikor azon morfondíroztunk, hogy mit is kéne mozogni, én a mazsorettet választottam, mire Ő a taekwondo-t. Mondván (többek között), ő sosem tudna megtanulni egyetlen koreográfiát sem. Most, 20 év elteltével, Ő az, aki nekem tanítja a „koreó”-kat, helyes testtartással. Bármilyen keveset is aludjak, bármilyen kemény is legyen a torna (ami újabban egyre gyakrabban fordul elő ;-)), mindig feltöltődve, jó kedvűen megyünk haza, most már a második gyermekemmel is. És hogy kis is Ő? Sokan úgy ismeritek, hogy Renka, még többen úgy, hogy Tőkés Renáta. Ő az, aki minket inspirál.


Bíborka, Botond és Hajnalka, Alsóörs



2017. december 17., vasárnap

"A Kanga az egyik kedvenc programunk a kislányommal"

A barátnőmtől hallottam először a kanga training-ről, és szerencsére pont indult Kaposváron egy kezdő Kanga-csoport. Azóta a Kanga az egyik kedvenc programunk a kislányommal, Izával. Nagyon jó lehetőségnek tartom, hogy az anyuka úgy tud tornázni, hogy közben viheti a babáját is, így közös program lesz a mozgás! Beszereztünk egy Manduca hordozót is, kedves kiegészítőnk a mindennapokban is, nem csak a Kangán. Barátnőm és a kislánya is csatlakoztak hozzánk a Kanga training-re, így velük együtt járunk minden héten. Zorka vidáman totyog, amíg mi csináljuk a hasizom gyakorlatokat, Iza pedig kúszik utána, aztán pedig mindketten jót alszanak a hátunkon a hordozókban. Nagyon örülök, hogy van egy ilyen mozgási lehetőségünk, igazán feltöltenek az órák. Lelkesen folytatjuk a Kangázást az új évben is, ha pedig véletlenül elmarad az óra, a két babával itthon a Kanga-DVD segítségével bepótoljuk! 😊

Kellemes ünnepeket kívánok:
Papp-Szabó Eszter