2015. november 30., hétfő

"Férjem rám "parancsolt", hogy ne totojázzak már tovább, annyit mondogatom, induljunk végre" Kinga és Lina

Kedves Renka!

Lina lánykámmal lassan egy éve járunk hozzád.
Hogy is kezdődött...

Szerintem nálam lustább nőszemély nem igazán van a világon. Szeretek/szerettem elbújni a fotel mélyén egy könyvet olvasva vagy filmet nézni pattogatott kukoricával a kezemben... Nagyon nehezen veszem rá magam a mozgásra, de mikor végre erőt veszek magamon, nehezen is állok le vele.


Mikor a lányom megszületett, a férjem volt itt segítségnek (mindkettőnk családja viszonylag messze él), azonban neki is vissza kellett menni dolgozni, így egyedül maradtunk, mi lányok itthon. Az elején ez még nem zavart, az új élethelyzet, egymás megismerése minden időmet és energiámat lekötötte.

Aztán jött az első közös karácsony. Amit Lina első betegsége előzött meg. Lelkileg nagyon megviselt. Csak nehezen tudtam túltenni magam rajta. És ehhez kellett egy kis segítség, ami a legjobb helyről jött.

Már régóta szemeztem a Kangával, de odáztam a jelentkezést, mondván, hogy Lina még túl kicsi... Aztán férjem januárban rám "parancsolt", hogy ne totojázzak már tovább, annyit mondogatom, induljunk végre. Megadta a kezdőlökést.

És eljöttünk hozzád:
Fantasztikus volt és fantasztikus azóta is!
Lina az első órán végig csiripelt, skubizott, ahogy azóta mindig... A kedvence még mindig a Repülababa, bár egy ideje már nem kurjongatja végig.

Imádjuk mindketten! 
Sajnos notorius késő vagyok, de Kangára mindig pontosan érkezünk. Már kedd este készülök, jajjdejóholnapKANGA! Szuper csapat jött össze, privát is össze-összejárunk. Hasonló korú lánykák és kispasik, akik frankón eljátszanak együtt, míg mi, anyukák beszélgethetünk, tapasztalatokat-tanácsokat-ötleteket cserélünk.

A legnagyobb bizonyosságot akkor szereztem, hogy a lehető legjobb helyen járunk, amikor a két hetes nyáriszünet utáni első órára mentünk. Ahogy Lina meglátta az ismerős bejáratot, hangosan sikongatni és integetni kezdett örömében! :-)

Lina most sajnos megint beteg... Azzal biztatom, hogy gyógyuljon meg hamar, hogy újra mehessünk Renkához tánci-táncizni.


És decemberben a Családi KANGÁN végre apa is meglátja és talán megtapasztalja, milyen jót is tett velünk.



Nagyon szépen köszönjük Renka!
Nagyon szépen köszönjük Kangatársak!


Puszi,
Lina és Weinecker-Balázs Kinga


Ui.: köszönjük, de ha nekünk kedvezne a szerencse, szeretnénk elcserélni a Manducát esetleg egy Kanga DVD-re... ;-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése