2018. március 18., vasárnap

Ez is „Kanga-varázs”

Kineth Erzsébet /Böbi/ vagyok, okleves kangatréner és babahordozási tanácsadó. 2014. júliusában született meg a legkisebb fiam, akinek a születése után nagyon nem voltam megelégedve azzal amit a tükörben láttam. Internetes keresgélés során találtam rá a Kangatrainingre, azonban az én lakóhelyemen nem volt, sőt akkoriban még 20-40 km-es körzetben sem. Így úgy döntöttem elvégzem a trénerképzést, amit 2016. júniusában elvégeztem és októberben megtartottam az első ingyenes nyílt órámat.

A sport soha nem volt az életem része, mert nem küzdöttem súlyfelesleggel. Bár így visszagondolva nem csak azért kell a sport, a mozgás az ember életében, ha súlyfelesleggel küzd. Kell a léleknek, a testnek és az önbizalomnak is.

A Kangatraining megváltoztatta az életemet, a sporthoz való hozzáállásomat. Általa átalakult a testem, a lelkem, feltölt energiával. Jelenleg hordozós kangát tartok, azonban nagy vágyam a KangaBurn, ami egy 800 kalória égető HIIT edzés! Nagyon jó példák vannak ellőttem a Kanga-csapatban, akik arra inspiráltak, hogy elkezdjem a futást!

Az idén januárban elhatároztam magam, azonban ledöntött az infulenza. Amint erőre kaptam elkezdtem futni, február 11-én egy kisebb körrel kezdtem ami nem volt több kb.1 km-nél, lassú tempóba, ami átmenet volt a futás és a gyaloglás között. Futás előtt a bemelegítést és a végén a nyújtást soha nem hagyom ki. Miután lefutottam az előbb említett első körömet, azt éreztem a testem hálás a mozgásért, a zsigereimben, az izmaimban éreztem, hogy a testem hálás a mozgásért. Az első lemért köröm 2018. február 13-án 1350 m 11 perc 03 másodperc, ma már közel 3 km-t futok és a tempóm 7 perc 50 másodperc. Két hét után a családom is észrevette a változást, amit én is a ruháimon, lement 4 kg. Jelenleg 3 nap futást követően tartok egy nap szünetet, azonban azt érzem olyankor, hogy nagyon hiányzik a futás, a mozgás, így azokon a napokon helyettesítem a futást pár kör plankolással és/vagy ugrókötelezéssel. Mindenképpen figyelek a fokozatosságra, mert úgy gondolom, ha megerőltetem magam azzal nem lesz meg a sikerélmény, épp ellenkezőleg. Fokozatosan igyekszem az étkezési szokásaimon is változtatni.

Nagyon büszke vagyok arra, hogy vannak az ismerettségi körömben, olyanok akiket én inspiráltam és elkezdtek futni. Nagyon jól esik, hogy azok a személyek akik engem inspiráltak ma hozzászólásban írják: „Hajrá Böbi!” vagy éppen lájkolják a kitett teljesítményemet.


Köszönöm Nektek Tőkés Renáta, Gunther-Nyitrai Kriszta! Köszönöm a Kanga-csapat összes tagjának!


Ez is „Kanga-varázs”! „Fitt Anyuka, Boldog Baba!”


A kis futás is jobb, mint a nem futás!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése