A mi kangaimádatunk Botival, a kisfiammal úgy kezdődött, hogy Botond 3 hónapos korában, úgy éreztem muszáj valamit kitalálni a mozgásra, és közösségbe járásra. Így hát internet a barátunk kerestem a környéken lehetőségeket. Rátaláltam Bozai Zsuzsa által tartott Kangatrainingre és rögtön írtam is neki e-mailt és szóltam egy kedves barátnőmnek, aki szintén Csepeli, hogy tartson velünk Viviennel. Már akkor nagyon szimpatikus volt az odafigyelés és a tájékoztatás, amikor csak egy pár e-mailt váltottunk Zsuzsával. Az első óra után tudtam, hogy nagyon jól döntöttem, remek óra volt, élvezetes jó társasággal és kiváló trénerrel. Boti is élvezte, és ahogy felcsatoltuk egy ajánlott hordozóba, 5 perc után szundított is (boldog voltam). Így hát megszületett ezzel együtt egy hordozószerelem is, tudtam, hogy szeretnék egy bondolinót. Zsuzsa ajánlásával be is szereztem és a következő várva várt órán már abban büszkélkedtem. Nagyon hasznosnak tartom, hogy az órák végén Zsuzsa mindig tartogat nekünk fontos információkat az egészségünkkel, mozgással kapcsolatban, itt sok mindent megtudhattam a szülés utáni edzésről, és hogy mire kell odafigyelni eközben. Azóta is minden héten várjuk a Kangatraining napját, és örömmel megyünk, én még egy átvirrasztott éjszaka után is elmentem, és amikor megkérdezték, miért, akkor egyszerűen az volt a válasz, mert mindig segít és kikapcsol, jól érzem ott magam. Jókedvre, barátokra és egy szuper edzőre leltem. A férjem is örül, hogy járunk, mert látja, mennyire élvezzük, és milyen jót tesz nekünk. Örülök, hogy van ez a játék, így legalább megoszthattam, kifejezhettem hálámat Zsuzsának (persze annak is nagyon örülnék, ha én nyerném meg a manducát)!
Németh Júlia Budapest XXI.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése