05:30-kor férjemet keltegetem, ugyanis még sok dolga van az indulás előtt, de főleg Lelle és Csongi felébredése előtt. Forró kávéval várom a konyhában, úgy ahogyan ő szereti: túlmézezve, egy csöppnyi tejjel. Próbálom megkönnyíteni a reggelét, hiszen tudom, hogy fárasztó napok várna rá.
Öt nap, a szó szerint mindig mozgásban levő Lelle lányunkkal és picit pocakfájós öcsikéjével: Csongival.
Mert igen, nemsokára indulunk Veszprémbe, ahol kezdetét veszi a Kangatréner képzés!!!
Csaba izgul. Persze, ezt próbálja nem kimutatni, de a hetek óta tartó adatgyűjtés a környékről, turista látványosságokról és program lehetőségekről mutatja, hogy szeretné az öt nap alatt minden flottul és a piciknek nagyon érdekesen, vidáman teljen.
06:30 - mindent beraktunk az autóba. Pelus, plüss állatok, mesekönyvek minden mennyiségben és mindenhol. Keltjük a gyerekeket. Óramű pontossággal dolgozunk össze: dajkálás, reggeli kakaó, pelus csere, öltöztetés, cipő, dörzsipokróc, GYEREKEK. Minden kész, indulhatunk!
ÁLLJ! Az egyik utazó ágy a nagymamánál maradt a hétvégén. Nagymama örül a reggeli látogatásunknak, de még így is időben Veszprém felé vesszük az irányt.
Még ki sem értünk Budapestről, de a picik már édesen alszanak a hátsó sorban.
Út közben kangaterveimről mesélek Csabinak, aki szintén nagyon lelkes a témával kapcsolatban. Néha, már úgy érzem, hogy ő lesz kangatréner és nem én…
Kis bolyongás után megérkezünk a helyszínre. A fiatal anyukák már gyülekeznek Renka termében. Nagyon tetszik a hely és kedves a fogadtatás.
Csabi készen áll az első bevetésre. Baba kocsi, kis táska, délben találkozunk.
Az első nap nagyon intenzív és fárasztó volt. Mikor Reni a nap végén megjegyezte, hogy holnaptól már rendes edzésekre számíthatunk, halkan egy emberként jajdulunk fel…
…
Megérkezünk a szállásra. Egy kedves barátunknál lakunk az elkövetkező öt napban. Vacsora közben egyszer csak pukkan egy üveg pezsgő. Ja, tényleg ma van a születésnapom! Egy csendes, de nagyon kedves köszöntés után birtokunkba vesszük a hálószobánkat.
Másnap korán kelünk és reggelit, uzsonnát készítünk, majd bepakolás és indulás.
Elmélet.
Gyakorlat.
Csaba délre hozza a gyerekeket.
Ebéd.
Csaba és gyerekek elmennek.
Gyakorlat.
Vissza a szállásra.
És a napok így mentek….
Aztán eljött az ötödik nap.
Utoljára még megsimogatjuk Fricskát, szállásadónk kutyáját és elindulunk Budapesti lakásunk felé.
A gyerekek csak úgy, mint leutazáskor, most is hamar birtokba veszik az álmok milliónyi csodát rejtő világát.
Férjemmel csendben hagyjuk magunk mögött a kilométereket, Veszprémet és az elmúlt öt napot. Elfáradtam, ugyanakkor lobog bennem a tűz és a tenni akarás, hogy kangatréner lehessek. Saját teremmel és csoporttal.
Hazaúton Csabának mesélem az elmúlt öt nap alatt megfogalmazott gondolataimat:
“A mozgás szeretete az egészséges életmód, a zenére való mozgás és másokkal való együttlét külön-külön is mind olyan témakör és tevékenység, amelyekkel szívesen foglalkozom és áldozom rá az időmet. Azonban e dolgok összessége nem volna elegendő ahhoz, hogy belevágjak egy képzésbe és magam is tréner legyek.
Számomra a kanga-tréningnek a legértékteremtőbb és legszimpatikusabb üzenete és feladata, az a kismamáknak való lendületadás, biztatás. Szeretném őket motiválni arra, hogy időről-időre hagyják ott a lakásukat. Hogy merjenek nyitni önmaguk és mások felé. Egy olyan alkalomra hívom meg őket, ahol lendületet kapnak a hétköznapok emelkedőihez és aktív pihenés keretében - picit lerakva az otthoni teendőket - a babájukkal együtt minőségi időt tölthetnek el . A Kanga-tréning lehetőséget ad arra, hogy teljesen elfogadva aktuális helyzetüket és állapotukat, felszabadultak és vidámak lehessenek a mozgás - zene - baba – közösség - csodás világában.”
Hazaérkeztünk.
Most bepakolás, pelusozás, vacsora, fürdetés, esti mese és alvás.
Teljesen kimerülve puffanok be az ágyba Csaba mellé. Fáradt vagyok, de nagyon boldog, hiszen hatalmas lépést tettem afelé, hogy megvalósítva jelenlegi álmomat: kanga-tréner lehessek!
Köszönöm a lehetőséget!
Futó-Molnár Ilka, Budapest
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése