Most már 3 gyermekes édesanyaként az utolsó pillanatban szeretném Veled és Veletek megosztani azt az érzést, élményt ami a Kangával "jár" :-)
Magamról csak annyit, hogy 3 gyerkőc édesanyjaként (Jázmin 10, Olivér 2 és fél éves és a kis Luca 4 hónapos), a mindennapos teendők mellett szerettem volna egy rendszeres "csajos" programot Lucámmal.
Két barátnőm Kinga és Detti is a Kangázók közé tartozik és mindig amikor szóba került a gyerkőccel való mozgás, mindig lelkesen meséltek Renka óráiról.
Soha nem voltam egy "Sportlady", amikor edzőterembe jártam, mindig kényelmetlenül éreztem magam a sok "cicababa" és "izomagy" között, mert mindig is molett testalkatú voltam.Olivéremmel sajnos nem tudtam kipróbálni, sokat betegeskedett, meg persze épp költözködés előtt álltunk, úgyhogy nagyon sűrűre sikerültek a mindennapok. Mikor Lucám megszületett, alig vártam, hogy 6 hetesek legyünk és a doki is rábóllíntson a mozgásra. Lucánál várandóság alatt elég sokszor voltam, mind fizikailag, mind lelkileg nem éppen jól, amit az első kettőnél megúsztam, azt Lucàm bepótolta.
Szóval elérkezett az első személyes találkozásom Renkával, a hordozással és persze a Kangával.
Meglepődtem amikor az óra kezdetekor Renka megnézte a hasizmaimat, hogy milyen állapotban is vannak szülés után.
Valahogy ezt soha senkitől nem hallottam, hogy ez mennyire fontos, mert ugye vannak olyan esetek amikor nem lehet hasprést végezni, hiszen nem hogy nem használ, hanem inkább ártunk vele magunknak.
Nagyon jól éreztük magunkat az órán, ahol édesanyák a gyerkőceikkel együtt mozognak. Lucának is tetszett a hordozó, miután elkezdtük a hordozós koreót leutánozni, kb. 2 percen belül elaludt rajtam.
Ezúton is szeretném megköszönni Renkának és a barátnőimnek, hogy megmutatták, milyen is a Kanga Világa !!!
Marton-Márkus Eszter, Veszprém
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése