Harmadik gyermekem, Boti születése után ismertem meg a Kangát. Egy ismerős anyuka mesélt róla korábban és tudtam, ha újra babázok majd otthon, akkor ezt ki fogom próbálni.
Három gyerekkel már igazán nehéz magamra bármennyi kis időt is szakítani. Nagyon fontos nekem a mozgás, mert elsárkányosodás ellen kiváló ellenszer. :-)
Csak olyan programok jöhetnek szóba, amit együtt tudunk csinálni. Így ha sportolni szeretnék, be kell őket is vonjam. A nagyokkal lehet futni, miközben ők rollerrel, biciklivel követnek. Kisbabával azonban csak a délelőtt jöhet számításba, amíg a nagyobbak suliban, oviban vannak. Erre ideális megoldás a Kanga. Amíg én erősödök, küzdők, izzadok, addig ő a talajgyakorlatok alatt udvarolhat, haverkodhat, majd még ha nehezen is megy nálunk, de a hátamra kötve végül mindig szépen elalszik.
A Kanga azonban nem csak erről szól. Alig vártam, hogy három hónapos legyen Boti és visszatérhessek az ÉLET-be. Ez számomra azt jelenti, hogy végre gügyögésen kívül más formában is megnyilatkozhassak. Találkozzak felnőtt emberekkel, anyukákkal, beszélgessünk, nevessünk, meghallgassuk egymást, tanácsot kérjünk egymástól. Sokkal könnyebb az esetleges nehézségekkel is megbírkózni, látva, hogy más is van ezzel így.
És amiért külön köszönet Dórinak a trainernek, hogy a speciális fizikai problémámra külön odafigyelt és még gyakorlatokat is küldött nekem otthonra.
Kellemes ünnepi készülődést!
Üdvözlettel:
Enikő és Boti
Szegedről
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése